Szeptember 22-én néztem meg a Vígszínház új bemutatóját, @LL3t4rgIÁt. A helyem az első sorba szólt, mely csak tovább emelte a katarzist, amit átéltem ezen az estén. Mert ez a darab bizony katarzist okozott!
Elsősorban fontos tisztázni, hogy ez a darab a mai világ problémáival, a Z-generáció sajátosságaival foglalkozik. Komédia - tehát rengeteget lehet rajta nevetni, de emellett sok elgondolkodtató, nehezebb elemet is tartalmaz. És éppen ezek vegyítésétől lesz olyan jó!
Azt nem ígérem, hogy minden korosztály minden humort érteni fog, de a nevetés garantált - sokszor a poénok ismerete nélkül is, bár a darab politikai hangvételű vicceket is tartalmaz, melyeket a legtöbben azért ismerhetünk az internetről.
A darab rögvest egy testnevelés órával indít. A tanárt alakító színész, Borbiczki Ferenc kiváló a szerepében. A tornaóra egy a diákok által már jól ismert elemmel, egy "Netfit" felméréssel indít. Ez az első pont, ahol hangos nevetésben tört ki a nézőtér. A díszlet is hatásos: az egész darab a tornateremben játszódik, a függöny pedig nem függöny, hanem csak egy háló.
Az elején még egyszerűnek tűnő történet aztán gyorsan átvált egy egészen nagy össze-visszaságba, mely kezdetben megfejthetetlennek látszik. Az egyik főszereplő, Leonce, akit Medveczky Balázs alakít bravúrosan, a pszichológussal beszélget. Illetve csak beszélgetne, hiszen inkább csak a pszichológus beszél hozzá arról, hogy a fiúnak miért is rossz, hogy letörölte a közösségi média felületekről magát.
Ez a darab tehát egy olyan világot mutat be, ahol már teljesen a telefonok és a digitális tér ural mindent.
A vizuális megvalósítás nagyon erős! Néha egészen filmszerűnek ható jeleneteket láthatunk, sokszor el is felejti az ember, hogy színházban van. A zene is hasonlóképpen erős. Kellően modern, lendületes, és sok populáris mém zenéjét is beledolgozták az összképbe.
Az első felét viszonylag nehéz megérteni a darabnak, jól oda kell figyelni, hogy minden részlet a helyére kerüljön. A felvonásban még egy rövid "telefon szünet" is volt, amikor arra biztattak mindenkit, hogy nézzék meg, jött-e értesítésük - ezzel is azt sugallva, hogy mennyire beleépültek már mindennapjainkba a mobilok.
Az egyik kedvenc karakterem a ChatGPT-t, azaz a színlapon "idegen" szerepét megformáló Szabó Sebestyén László, aki nagyon sokoldalúan tudja megszemélyesíteni ezt a komplex és összetett, olykor egészen bonyolult karaktert. Azt is nagyon jól csinálta, hogy az előadásban haladva egyre és egyre ellenszenvesebbé váljon a mesterséges intelligencia.
A szünet nem is igazi szünet volt! Néhány színész elől maradt a színpadon, s oda lehetett menni hozzájuk beszélgetni, fotózkodni. A színpad előtt pedig oszlopokon telefontöltőket helyeztek ki, hogy mindenki tölthesse készülékét - már aki akarta.
A második felvonás aztán erőteljes váltással indul. Egy irodalomóra keretében egészen úgy érezhetjük, hogy egy népmesébe keveredtünk. Változnak a ruhák is, a zene is, illetve minden egyéb is. A mese (és az óra) végével aztán visszakerülünk a kegyetlen valóságba.
A darab végéhez közeledve elérkezünk a végzős diákok utolsó megmérettetéseihez, mint például a szalagavatóhoz, ami közben egész világvége víziót is átélhetünk a mesterséges intelligencia jóvoltából, s csak eztán kerülünk vissza a realitás talajára - miután száműzték az AI-t. A szalagavatón sem kell abbahagynunk a nevetést. Az alkalmon a bemondói szerepet az iskolaigazgató (Ötvös András) veszi át a portástól (akit a zseniális Karácsonyi Zoltán alakított) és sorra halmoz el minket a magyar sportkommentátori mémekkel.
A szalagavató után jön a neheze, az érettségik ideje. Itt kifejezetten viccessé válik az előadás, hiszen a vizsgákkal egy helyszínen van KRESZ vizsga, egészségügyi vizsga, számlabefizetés, valamint demokratikus ("ide kéne az X-et rakni") választás.
Az érettségi után jön a nagy rácsodálkozás, amikor egyetlen tanács, szó nélkül engednek mindenkit ki a való világba. Az egyetlen pozitív a végében, hogy Leonce és Léna (Márkus Luca) végre egymásra találnak, valamint a legvégén kettétörik a sok gondot okozó telefont...
@LL3t4rgIA tehát egy humoros, problémákat és határokat feszegető éretlen komédia, mely egyben néha akár horrornak is nevezhető. Az azonban biztos, hogy a néző a megtekintés után alaposan el fog gondolkozni azon, amit látott. Hiszen igazságtartalma magas @LL3t4rgIÁnak.
Ajánlom azoknak, akik szeretik hosszan átgondolni azt, hogy mit is láttak, s akik a szórakozás mellett egészen filozófikus gondolatokra is kíváncsiak. Azoknak, akiknek a látvány is fontos, éppúgy mint az összetett történet. Mert A letargia pontosan ilyen.
